Kerekegyháza újraalapításának 160. évfordulója alkalmából nagyobb szabású bemutatkozásra készül az Őszi Helyi Termék Ünnepen. A kiállítás Kerekegyháza helyi mezőgazdasági és kézműves sajátosságát hivatott bemutatni. Ezúttal alföldi életképpel adnak ízelítőt a település életéből, sátrukban terménykiállítással mutatják be a település mezőgazdaságát, valamint négy kézműves,  Turcsánné Blázsik Veronika mézeskalács, Ádám Kálmánné szövés és szalma, Peczelák Csilla, horgolás, valamint Szabó Zoltánné, vert csipke készítést mutatja be, de kézműves foglalkozás is lesz ezúttal.

A település története

Az 1856-ban alapított Kerekegyháza város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskeméttől 19 km-re. A település története az Árpád-korra nyúlik vissza, amikor is egy kör alakú templom épült, ahonnan a város a nevét kapta.

Az első írásos dokumentumok 1323-ból származnak. Az itt élő emberek ősei a régmúlt időben pásztorkodással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered.

A tatár sereg pusztítása után a terület 160 évvel ezelőttig pusztaság volt, Jászárokszállás közbirtokosságának tulajdonát képezte. A pusztai birtok területén 1856-ban 957 ember élt, akik főként legeltetésre használták az erdőkből, legelőkből, homokbuckákból álló területet. Mivel a szomszéd puszták pásztorai folyton háborgatták nyájaikkal a kerekegyházi pusztát, a jászárokszállási közbirtokosság annak kiosztásáról határozott. Balatoni Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése.

1857. szeptember 15-én ért véget a puszta felosztása, és hitelesítették a települést. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak voltak. Elsőként a kecskeméti Szabó Sándor épített házat Kerekegyházán.

Kerekegyháza újraalapítói 160 évvel ezelőtt homokon teremtettek életet, ezáltal hozták létre a mai kisváros alapjait.

Városunk közel négy évtizede rendezi meg a Kecskemét Város és Környéke Termelői Borversenyt.  A szervezésben, a hely és a szakemberek biztosításában a Katonatelepi Kutató Állomása (NAIK SZBKI), valamint a Mathiász János Borrend nyújt segítséget.

Kecskemét kulináris arculatának kialakítása, valamint városunk bormarketingjének fejleszté-se során merült fel az igény, hogy minden évben kerüljön kiválasztásra egy olyan bor, amely megfelelően bemutatja Kecskemét szőlőtermesztését, szőlőnemesítését, borászatát a városi marketing, a hazai és nemzetközi kapcsolatok építése érdekében.

A Mathiász János Borrend 2007. évben - Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármestere, Dr. Zombor Gábor felkérésére dolgozta ki javaslatát a Kecskemét Megyei Jogú Város Bora cím létesítésére és a bor kiválasztására. A javaslatot elfogadva a Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése létrehozta a Kecskemét Város Bora címet, amelyet egy évre adományoz.

A Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzat által ki írt Város Bora címre 2008 óta lehet pályázni. A megvalósításáért a Mathiász János Borrend a felelős.

Cím viselői:

2008-ban Dimenzió Borászat Kft. – Kövidinka bora

2009-ben Varga Birtok Kft. – Rajnai rizling bora

2010-ben Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet – Kövidinka bora

2011-ben Keresztes József - Hetényi József – Kadarka bora

2012-ben Varga Birtok Kft. - Rajnai rizling bora

2013-ban Dimenzió Borászat Kft. – Fehér cuvée bora

2014-ben Dimenzió Borászat Kft. – Rajnai rizling bora

                Keresztes József - Hetényi József – Kadarka bora

2015-ben Polyák borászat – Ottonel muskotály borral

2016-ban Polyák borászat – Királyleányka borral

2017-ben DAMAX Kft. – Cserszegi fűszeres/Kövidinka cuvée bor

A Kecskemét Város Bora cím elnyerésére a Kunsági borvidék termelői részére kiírt Kecs-kemét Város és Környéke Termelői Borverseny keretein belül lehet nevezni. A nevezés feltétele a borversenyen való részvétel és ott kiváló, illetve jó helyezés elérése.

A város borára elsősorban Arany Sárfehér, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Kövidinka, Rajnai rizling, illetve  ezen fajták dominanciájával készült cuvée, majd később Kadarka és Kék-frankos fajtáknak a jövedéki és a bortörvény betartásával készült borral (hegyközségi igazo-lás, stb.) lehet nevezni.

A Termelői Borverseny eredményeinek és Kecskemét Város Bora elismerő cím nyertesének kihirdetésére ünnepélyes keretek között – május hónapban - a Városházán kerül sor.

Kecskemét Város Önkormányzata meghatározott mennyiségű lepalackozott, egyedi cím-kével ellátott tételt vásárol a termelőtől, továbbá a termelő részére saját használatra „Kecskemét Város Bora ” cím embléma (jelzés) kerül átadásra, melyet a nyertes bor forgalmazá-sához egy évig használhat fel.

A Mathiász János Borrend 2004 óta a nyári városi rendezvényen – ingyenes kóstolással egybekötve – bemutatja a borversenyen díjnyertes homoki borokat és - a megtisztelő cím kiírása óta – a nyertes Kecskemét Város Borát.

Az Őszi Helyi Termék Ünnepen, szeptember 30-án a Város bora cím bemutatását Kolozsi R. Gyula, Mathiász János Borrend alelnöke,  ceremóniamestere tartja 17 órakor a nagyszínpadon.

A Helyi Termék Ünnepen valamennyi Város Bora címet elnyert borászat bemutatkozik, a Dimenzió Borászat Kft. és Keresztes József - Hetényi József személyesen mutatja be díjazott borukat és vásárolni is lehet, míg a Polyák borászat borait kóstolni lehet.

A „Védőháló a Kecskemét és kistérsége családjaiért” című projekt megvalósításához kapcsolódóan az egészséges életmódra nevelés jegyében Aranyhomok egészségnapot szervezünk ingyenes szűrővizsgálatokkal, tanácsadásokkal, felmérésekkel az Őszi Helyi Termék Ünnepen, szeptember 30-án Kecskemét főterén.

Elcsépelt vagy sem az “EGÉSZSÉG”-ről beszélni? - Egy 2015-ös vizsgálat szerint hazánkban a férfiak már 72%-a volt túlsúlyos vagy elhízott, a nőknél pedig 64 ez az arány.

Az elhízás nem esztétikai probléma, hiszen népegészségügyi jelentősége és társadalmi terhei napjainkban már a dohányzáséval vetekszenek. A 40. életévben fennálló elhízás akár 6-7 évvel is csökkentheti a várható élettartamot, a túlsúly és az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is jelentős szerepet játszik". A 15 évnél idősebb magyar lakosságnak a 30 százaléka elhízott az OECD tanulmánya szerint.

Mivel az elhízás összetett és sok tényezőre visszavezethető probléma, csak úgy lehet kezelni, ha az érintettek egyesítik erőiket és együtt keresik a megoldási lehetőségeket. A Nemzetközi Édesítőszer Szövetség (International Sweeteners Association - ISA) a május 20-ai Európai Elhízás Nap támogatása érdekében csatlakozott a Francia Obezitológiai Szövetséghez (Collectif National des Associations d’Obèses - CNAO).

Az „EGÉSZSÉG” témájában a testsúly csak egy tényező, de az is biztos, hogy nagyon fontos! Épp ezért tervezünk Dietetikus tanácsadást a tervezett rendezvényünkre!

Miért lesz Íriszdiagnosztika? Az íriszdiagnosztika célja: a betegségek gyors, pontos feltárása, a szervezet összefüggéseinek vizsgálata, holisztikus szemléletben. Előnyei:  Az íriszdiagnosztikai vizsgálat teljesen fájdalommentes! Alkalmas a rejtett betegségek felfedezésére a testi tünetek megjelenése előtt. Egészségmegőrző szerepe kiemelkedő.

A gyógyulás akkor kezdődik, amikor szembesülünk a problémával, betegséggel.

Miért lesz biorezonanciás vizsgálat? Mert a biorezonancia készülék megmutatja, melyek az eltérések az egészséges állapottól és miket lehet korrigálni. Az eredmények alapján feltárulhat a tünetek kialakulásának háttere. Szakember értékeli ki a tesztek eredményeit és ezután javaslatokkal látják el.

Miért lesz masszőr a rendezvényen? Mert a mozgás, testünk fittségi állapota hasonlóan fontos az egyén egészségi állapotában, mint a táplálkozás!

Mérni fogjuk a testzsír és a testtömeg arányát és a vérnyomást is!

PROGRAMKÍNÁLAT:

A program változás jogát fenntartjuk! A programokon a részvétel ingyenes!

Színes forgataggá vált szombat délelőtt a Kálvin tér az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület 20. éves jubileuma alkalmából megrendezett Térségi Összetartozás Napján - tudósított a hiros.hu

Augusztus 22-én került megrendezésre a XVIII. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórum a kecskeméti Városháza Dísztermében, amelynek fő témája: "A 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszak gazdákat érintő kérdései" volt.

Az esemény fővédnöke Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, a levezető elnöke Basky András, Lajosmizse Város polgármestere, az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület elnökhelyettese.

Domján Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Vidékfejlesztési Program pályázatairól adott tájékoztatást a jelenlévőknek. A mezőgazdaság aktualitásairól Szépe Ferenc, Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának főosztályvezetője beszélt, a gabonapiac aktuális helyzetéről. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese. A szünet után a 20 éves Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás történetéről és jelentőségeiről Hamzáné Lakó Judit, az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület titkára tartott előadást. Őt a levezető elnök, Basky András polgármester mutatta be városát, Lajosmizse Város fejlesztése az Európai Unió pályázatainak tükrében címmel.

A jelenlévőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezete „Gazdaebéddel” és borkóstolóval várta a Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás helyszínén, a Hírös Forrás szökőkútnál.

A fórumon elhangzott előadások letölthetők pdf formátumban a következő oldalon.